De a gyermek is készen áll az iskolára?
Országszerte a napokban iratkoznak be a leendő első osztályosok az általános iskolákba. Az új korszak kezdete izgalmas és várakozásokkal teli, mégis sok szülő és gyermek kezd el szorongani ilyenkor. A bizonytalanság oka érthető, hiszen megannyi kérdés felmerül: Bírni fogja? Megállja a helyét? Jól fogja magát érezni? Lesznek barátai? Ha kudarc éri, egy életre elmegy a kedve a tanulástól? A kérdésekre már most megkaphatjuk a választ, ha tudatosan felkészülünk az iskolakezdésre.
Oktatási rendszerünk feltételezi, hogy minden gyermek úgy érkezik az iskolába, hogy készen áll a tanulásra. Ezt az óvodában elvégzett különböző iskolaérettségi vizsgálatok is alátámasztják. A rendszer célja alapvetően az, hogy minden 6 éves elkezdhesse alapfokú tanulmányait. Szeptemberben azonban hamar kiderül, hogy – mint az élet minden területén – itt sem minden fekete vagy fehér, azaz minden gyermek más és más, és jelentősen eltérő képességekkel és eszköztárral érkeztek az iskolába. A jó beszédkészség nem jelent automatikusan jó finommotorikus készségeket; a kiemelkedő tudásszint nem jelenti azt, hogy az érzelmi érettsége is fejlett; a fizikai erőnlét nem függ össze a szociális érettséggel vagy a memóriaképességgel. Vagyis egy okos kisgyermek lehet, hogy sokkal nehezebben fog barátokra lelni, de számos esetben bebizonyosodott, hogy hiába tud egy gyerek szépen rajzolni, az írásképe szinte olvashatatlan, vagy egy sokat beszélő, jól kommunikáló gyermek figyelme könnyen elterelődik és nehezen jegyzi meg az adatokat.
Egyidősek, mégis 6 év különbség van közöttük?
Megdöbbentő az az eltérés a gyermekek között, amit az első osztályos tanítók a tanév elején tapasztalnak. Két elsős között az alapképességek tekintetében akár 6 év különbség is előfordulhat egyes részterületek között. A kutatások szerint ugyanis egy 6 éves gyermek alapképességeinek átlaga állhat egy 4 éves gyermek szintjén, de akár egy 10 éves szintjén is, attól függően, hogy milyen családból érkezik, mennyit beszéltek hozzá vagy kialakult-e valamilyen szervi eltérés stb. A tudomány ezt nevezi mentális életkornak.
Kudarc helyett sikerélmény
Ha egy gyermek valamely területen kudarcot él át, hamar elveszíti motivációját, önbizalmát, sőt akár az egész oktatási rendszerbe vetett hitét. Pedig ma ez már könnyen megelőzhető és elkerülhető. Míg régen, évszázadokkal, de akár még évtizedekkel ezelőtt is a szülők elfogadták, hogy gyermekük képességei „olyanok, amilyenek”, és ezekkel az „élet adta” képességekkel kell gazdálkodniuk az iskolában és majd a munkahelyén is, addig ma már kutatások sora bizonyítja, hogy a kognitív képességek és az intelligencia fejleszthetők. Megfelelő módszerekkel és terápiákkal – főként kis korban – hatalmas változások érhetők el, amelyek örökre megváltoztathatják egy gyermek életét és megalapozhatják jövőbeni sikereit.
Iskolára készen
Minden szülő azt szeretné, ha gyermeke akadályok nélkül venné a megmérettetéseket, boldogan és felszabadultan járna iskolába, és nem állandó gyakorlással, korrepetálással telnének a délutánjai vagy – ahogy sajnos egyre többször hallani – az estéi.
„Mérések alapján ma már pontosan megállapítható, hogy egy kisgyermeknél melyek azok az alap kognitív képességek, amelyek fejlesztésre, megerősítésre szorulnak. Sőt vannak olyan kompetenciaterületek, amelyek kifejezetten csak ebben a 7 éves előtti korban „rögzíthetők”, utána „elvesznek”. Egy jó program ráadásul még egy kisgyermeknek sem teher, hanem játék, felfedezés és a végén pedig hatalmas sikerélmény.” – hívja fel a figyelmet az iskolérettségi vizsgálatok és az iskolaelőkészítő programok fontosságára Dr. Bohács Krisztina intelligenciakutató, a GEM Tanulási Központ szakmai vezetője. „Szerencsére ez a tudományterület is folyamatosan fejlődik, így ma már léteznek olyan programok, például az amerikai AccelerateRx, ahol 5 hónap alatt akár 5 mentális évnyi javulást lehet elérni” – hangsúlyozza a szakember.