Nincs nyelvérzéke vagy diszlexiás?

A nyelvérzék hiánya, vagy diszlexia okozza a problémát?

Nincs nyelvérzéke vagy diszlexiás?

Gyakran halljuk, hogy a gyermeknek „nincs nyelvérzéke”, vagy „allergiás a számokra”. Ezek lehetnek egy téma iránti érdektelenség tünetei is, de sokkal komolyabb probléma is állhat a háttérben! Sok gyermeknek lehetnek átmeneti iskolai nehézségei – ám ez nem keverendő össze a tanulási nehézséggel, a tanulási zavarral!

Dr. Bohács Krisztina PhD IBCCES Cognitive Specialist, egyetemi oktató és Varga Ágnes Gem Tanulási Központ írása következik:

Ha a gyermek hónapokig, évekig küzd egy tantárggyal, vagy több tantárgyból is gyengén teljesít, felmerül a tanulási zavar gyanúja. A tanulási zavarok elsősorban az olvasás, az írás, a logikai, illetve komplex problémamegoldó gondolkodás, a matematika, a beszéd és a szenzoros érzékelés területét érintik. Ennek megfelelően beszélünk diszlexiáról, diszgráfiáról, általános kognitív gyengeségről, diszkalkuliáról, diszfáziáról és szenzoros integrációs zavarról (például diszpraxiáról).

Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a tanulási nehézséggel küzdő gyermekek intellektusukat tekintve pontosan olyan okos gyermekek, mint többségi társaik, ám iskolai teljesítményük messze elmarad az IQ-juk alapján várható teljesítménytől.

Az alábbiakban a leggyakoribb tanulási korlátok jellegzetességeit vesszük sorra, illetve vázoljuk a tudományos világ jelen állása szerinti leghatékonyabb megoldásokat.

Az iskolai teljesítmény és a tanulási zavarok

A családok többségében a tanulási korlátok diagnózisa kétségbeesést, tehetetlenség érzését kelti. A tanulási zavar nem csak az iskolai teljesítményt, a gyermek jegyeit érinti, hatással van a gyermek személyiségének fejlődésére, a szociális kapcsolataira is. A szóban forgó gyermekek többsége alacsony önértékeléssel bír, visszahúzódó, magányos, nehezen barátkozik és gyakran céltalan. A szülő azt éli meg a magánórák, korrepetálások és fejlesztések töltik ki a gyermekek délutánjait, mégsem javulnak a gyermek jegyei, nem raktározódik el a lexikális tudás. Ezek a tünetek felhalmozódnak és egyre nagyobb hátrányt jelentenek nem csak az iskolában, de a karrierben is. Az értő olvasás, a helyesírás, a pontos fogalmazás ugyanis elkerülhetetlen készségek az iskola utáni érvényesüléshez.

Az Amerikai Egyesült Államokban készített felmérések szerint az iskoláskorú gyermekek 20 százaléka diszlexiás. A jelentkező olvasási nehézség, nehézkes tanulás felnőtt korra sem szűnik meg, a diszlexia nem nőhető ki! Sajnos a tanulási zavarokkal küzdő gyermekek száma folyamatos emelkedést mutat.

A diszlexia tünetei, legelső jelei

Kisgyermekkorban a „nem beszélés”, a beszédfejlődés lemaradása, nehézkes megindulása lehet az első tünet. Iskolás korban már az olvasás, írás, feladatértés problémái is társulnak a tünetekhez. A diszlexiás gyermek általában nehezen ejt ki ismeretlen szavakat, nehezen különbözteti meg a hasonló hangzású hangokat (bál-Pál, kéz-géz), rendszeresen felcseréli, összetéveszti a betűket, gyakran összekeveri a jobb- és baloldalt, problémát okoz számára az egybefüggő írott vagy hallott szövegek értelmezése. Leggyakrabban az iskolás évek elején veszi észre a szülő, vagy a pedagógus, hogy a gyermek egyre inkább elmarad társai mögött. Általában a felmenők között előfordul nyelvi vagy olvasási problémával küzdő személy, halmozódás figyelhető meg a családokban. Arányait tekintve a fiúk között kétszer annyian vannak diszlexiások, mint a lányok között.

Diszlexia tünetei kisgyermekkorban

Milyen a diszlexia teszt Magyarországon és milyen megoldást kínálnak az iskolák?

A diszlexia felismerése az olvasási nehézség, szövegértési problémák, tanulásban való lemaradás felismerésével kezdődik. A szülők megbízhatatlan online diszlexia tesztek kitöltésével próbálkoznak, illetve a Nevelési Tanácsadóban pszichológus végez diszlexia tesztet a gyermekkel. Hazánkban a tanulási zavarral diagnosztizált gyermekek felmentést kaphatnak a számukra nehéz tantárgyból. Fejlesztésük éveken át elhúzódik, egyénenként átlagosan 1,2 egyéni fejlesztőórát kapnak hetente az iskolákban, és a szakemberek gyakran emlegetik azt a „plafont”, ahonnan „nincs már tovább”, és hogy „a gyermek elérte képességei maximumát”.

Van hatékony megoldás!

A kognitív tudományok világában az 1960-as évektől kezdve kirajzolódik egy úgynevezett „kognitív mozgalom”. Egyre több kutató gondolja úgy, hogy az ember képes a folyamatos változásra, az emberi agy megfelelő módszerekkel fejleszthető. Az ember szinte mindent meg tud tanulni, bravúrosan tud alkalmazkodni.

„Egy izomköteghez hasonlóan az agy is reagál arra, ha használják, de arra is, ha nem. Egyre jobban megtanuljuk, hogy úgy tekintsünk a mentális gyengeségekre, mint ahogy fizikai rendszereinkre, melyeknek állandó használatra és edzésre van szükségük az életben maradáshoz. Az emberi szellemhez és fizikumhoz hasonlóan az agy egy dinamikus, nagyon érzékeny, ám robosztus rendszer, amely alkalmazkodik a környezetében lévő jóhoz, de rosszhoz is.” – Dr. John J. Ratey pszichiátriaprofesszor, Harvard Medical School

Az amerikai National Institute of Health tíz évet felölelő kutatásainak eredménye: az olvasási nehézségek 88 százalékának gyökere egyetlen kognitív képesség, az auditív feldolgozás zavarára vezethető vissza. Az olvasási nehézség, a diszlexia tüneteinek többsége a fonématudatosság hiányára vezethető vissza. Az emberi beszédhangok analizálásának, szegmentálásának (felosztásának, csoportosításának), illetve összeolvasásának problémájáról van szó.

A diszlexiás tanulók sikeres remediációjára a számos, agyi plaszticitást kiaknázó angolszász kutatásból egyet emelünk most ki: a Carnegie Mellon University 2008-as kutatását. Csupán 100 óra fókuszált, intenzív kognitív tréning elegendő volt ahhoz, hogy nemcsak olvasási tesztekkel, de MRI-felvételekkel is igazolják: a küszködve olvasó diszlexiások agya ugyanolyan jól működik, mint a kontrollcsoportban szereplő társaiké. Az alkalmazott program nem „nyelvtan” vagy ismételt „betűtanulás” volt, hanem hangokkal végzett intenzív manipulációs munka.

Milyen módszereket alkalmazunk a diszlexia kezelésére?

A Gem Tanulási Központban egy komplex kognitív felmérést, úgynevezett Gibson-tesztet alkalmazunk a részképességek felmérésére és a tanulási zavarok gyökerének feltárására. A teszt eredménye alapján személyre szabott feladatokat válogatunk össze, melyekkel célzottan fejlesztjük a szükséges kognitív alapképességeket. A BrainRx programunk olyan agytréning program, amely a tanulási zavarok megszüntetése mellett segítséget nyújt az önbizalom növelésében, a szociális kapcsolatok létesítésében és fenntartásában is. Ezen felül hasznos „soft skilleket” ad, amelyek a felsőoktatásban és a munka világában is segíthetik gyermekét. A kifejezetten idegen nyelvekkel küzdő gyermekek és fiatalok számára ajánljuk ReadRx programunkat, amely az angol nyelvű szövegértést fejleszti az agy célzott fejlesztésén keresztül.