Március nemcsak a tavasz nyitánya, hanem az agykutatás hónapja is egyben. Ezekben a hetekben kiemelten foglalkozunk azzal a szervünkkel, amely egész életünket irányítja – dönt, érez, választ, szeret, szervez, gondolkodik… És amellyel minden ötödik embernek valamilyen baja van földünkön. Legújabb cikkünkben a gyermekkori migrénről lesz szó, amely gyakoribb jelenség, mint gondolnánk!
Szó szerint nem kis fejfájást okoz a gyermekkori migrén, hiszen a csemete nem tud figyelni az iskolában, fejfájása miatt szenved és sok esetben hányinger gyötri, ráadásul már nem először kényszerülünk arra, hogy orvoshoz vigyük őt. A fejfájást gyakran olyan állapotnak hiszik, ami gyakoribb a felnőttek körében, a gyermekek fejfájása azonban a valóságban nagyon is gyakori: nagyjából 3-14 százalékánál jelentkezik migrén, gyakorisága az életkor előrehaladtával növekszik a serdülőkorig, amikor a gyerekek, fiatal tizenévesek körülbelül felénél abbamaradnak a migrénes epizódok. A fizikai megterhelés csak tovább rontja a migrénes rohamot, ezért túl sok mindenre nem képes a gyermek, ha elfogja a kínzó fejfájás: kimerültnek érzi magát, szellemileg sem tudja azt nyújtani, amit egyébként.
Milyen jellemző tünetei lehetnek a migrénnek gyermekkorban?
A migrénes gyerekek ugyanazokat a tüneteket tapasztalhatják, mint a felnőttek. Ezek lehetnek:
- fejfájás, amely 2-72 óráig tart
- közepes vagy erős fájdalom
- fájdalom, amely fizikai aktivitásra erősödik
- fény- vagy hangérzékenység
- hányinger, hányás
- izzadás
- szomjúságérzet
- fokozott vizeletkiválasztás
- aurás migrén – érzékszervi zavarok, például a látómezőben villogó fények
Míg a felnőttek és a tinédzserek inkább típusos féloldali fejfájásról panaszkodnak, a kisebbek homloktáji vagy kétoldali halántéktáji fájdalmat említenek. A migrénes fejfájás fokozatosan, egyre erősödve kezdődik, általában lüktető jelleggel, és a fizikai aktivitás tovább erősíti. Megelőzhetik látási panaszok (pl. cikázó fénycsíkok vagy foltok, a látótér egy részének homálya vagy beszűkülése, stb.) érzés- vagy beszédzavar.
Mi okozhatja a migrént gyerekeknél?
A kutatók egyelőre nem tudják biztosan, hogy miért jelentkezhet egyes gyerekeknél migrén, míg másoknál nem. Gyanúját azonban felvethetik a nagyszülők, szülők, testvérek hasonló panaszai – a jelenlegi kutatások szerint legalább 60-75%-ban van migrénre utaló családi adat. Akinek mindkét szülője migrénes, nagy eséllyel nála is ki fog alakulni a betegség, azonban ha csak az egyik szülőnek volt migrénje, akkor is fokozott a migrén kialakulásának kockázata. A migrénes páciensek továbbá gyakran tapasztalják, hogy bizonyos ételek, helyzetek, vagy környezeti tényezők váltanak ki migrénes epizódokat, éppen ezért kulcsfontosságú lehet ezeknek a tényezőknek az azonosítása.
Gyakori kiváltó okok lehetnek:
- változások az alvási szokásokban: túl sok vagy túl kevés alvás – segíthet, ha rendszeres alvási ütemtervet alakítunk ki
- dehidratált állapot – segíthet csökkenteni a tüneteket, ha biztosítjuk, hogy a gyermek elegendő vizet igyon, különösen fizikai aktivitás után
- bizonyos ételek és italok – érdemes feljegyezni, milyen ételeket és italokat fogyasztott a gyermek azon a napon, amikor migrént tapasztalt
- stressz
- környezeti kiváltó tényezők – ilyenek lehetnek például az időjárás változásai, a passzív dohányzás, az erős fények (számítógép, telefon képernyője, stb.)
Ezek az információk nagy segítséget jelentenek az orvosnak a fejfájás típusának és hátterének tisztázásában, a szükséges vizsgálatok mielőbbi elkezdésében, valamint a felesleges vizsgálatok elkerülésében. Javasolt az is, hogy a szülő az orvosi vizsgálatokra úgynevezett „fejfájás naplóval” érkezzen.
Tippek a gyermekkori migrén kezelésére
- Először is hinnünk kell a gyermekünknek, ha fejfájásról panaszkodik! Megnyugtató, ha a szülő is megfogalmazza a tüneteket: „Ó kicsim nem érzed jól magad” vagy „Sajnálom, hogy fáj a fejed”. Ezzel szemben félelmetes lehet neki, ha a szülő nem erősíti meg az ő valóságát.
- Nyugtassuk meg a gyermeket! Jót tesz, ha megérintjük, átöleljük vagy esetleg megmasszírozzuk. Fontos továbbá, hogy uralkodjunk az érzéseinken, hiszen gyermekünk érzékeli az esetleges pánikunkat, és megrémül attól, ha elveszítjük a fejünket.
- Ha a gyermek migrénes tüneteket tapasztal, az orvos javasolhatja vény nélkül kapható gyógyszer szedését, megfelelő adagban – például ibuprofén, paracetamol hatóanyagú készítmények. Ha a gyermek gyakori vagy súlyos migrénes epizódokat tapasztal, az orvos vényköteles készítményt is felírhat, például triptán tartalmú gyógyszert, vagy más készítményt.
- Alkalmazzunk relaxációs technikákat! Ezek a gyermekkori migrén esetén hatékony kezelési stratégiák lehetnek. Próbáljuk meg a gyermeket egy sötét helyiségbe vinni és alvásra ösztönözni, ez segíthet a tünetek enyhítésében.
- Tegyünk nedves törülközőt a homlokára, ezzel is enyhíteni tudjuk a fejfájást.
- Bátorítsuk, hogy igyon folyadékot (lehetőség szerint ne koffeintartalmú italokat)!
- Vezessünk tünetnaplót! Vegyük figyelembe a tünetek megjelenésének időpontját és dátumát, az epizódok hosszát és súlyosságát és azt is, hogy segített-e bármilyen kezelés vagy stratégia.
- Mozogjunk rendszeresen! A rendszeres mozgás csökkenti a feszültséget ezáltal csökkenteni tudjuk a migrén előfordulásának gyakoriságát.
+1. Előzzük meg a migrént! Győződjünk meg róla, hogy gyermekünk életmódja kiegyensúlyozott: eleget pihen, megfelelő a napi fizikai aktivitása és egészségesen táplálkozik! Továbbá ügyeljünk arra is, hogy életmódja ne legyen túlságosan megterhelő – az iskolai feladatai harmonikusan vegyüljenek a különféle szabadidős tevékenységekkel!
Sok szülő MR-rel kezdené a vizsgálatok sorát, hogy megnyugodjon nincs-e nagyobb baj a háttérben, azonban fontos ezeket a vizsgálatokat csak megalapozott orvosi gyanú esetén elvégezni. Az ideggyógyászati vizsgálat az észlelt kóros tünetek alapján segít tisztázni az úgynevezett másodlagos, tüneti fejfájások hátterét. Ez lehet például fejsérülés, idegrendszeri gyulladás vagy valamilyen rendszerbetegség. Olykor pszichológiai vizsgálatra is sor kerülhet – ezzel kiszűrhetjük, hogy nincs-e a fejfájás hátterében a gyermek számára lelki megterheléssel, szorongással járó ok.