Kulisszatitkok a sikeres vizsgákhoz!

Második rész: A halogatás pszichológiája és ellenszerei

Májusban indul az érettségi időszak és az egyetemek vizsgaidőszakai is elkezdődnek. Ráadásul a nyári szünethez közeledve egyre több a témazáró dolgozat minden osztályban és még egy utolsó hajrában adódik lehetőség a gyengébb osztályzatok kijavítására is. Segíteni szeretnénk minden korosztálynak, hogy sikeresen vehesse ezeket a vizsgákat és kihívásokat!

Az egyik legnagyobb hátráltatója a tanulásnak a halogatás! A halogatás leggyakoribb okait három nagy kategóriába sorolhatjuk: 1. a tananyag vagy a feladat unalmas, 2. a feladat megoldhatatlannak tűnik, vagy túl nagy a tananyag és ez megrémíti a tanulót, 3. a tanulás során a tanuló szorong és retteg a kudarctól, a vizsga jelentősége miatt lefagy, ha tanulnia kell rá. Szerencsére, bármelyik kiváltó ok áll a halogatás hátterében, VAN MEGOLDÁS!

Kezdjük el a feladatot rögtön, amikor megkapjuk!

A legnehezebb elkezdeni egy nagynak tűnő feladatot! Pszichológiai kutatások igazolják, hogy ha felírjuk a címet, már sokkal könnyebben térünk vissza a feladat folytatásához, mint ha üres lappal kell kezdenünk a tanulást. Ráadásul a legtöbben alulbecsülik, hogy mennyire fognak örömmel dolgozni egy adott feladaton! Egy kutatás szerint a legtöbb esetben a már elkezdett feladatba belemerülünk és élvezzük az apró sikerélményeket ahogy haladunk a részfeladatokkal. Tehát ha már felírjuk a címet és belekezdünk a munkamenet megtervezésébe, szinte észre sem vesszük és lehet, hogy már el is jutunk a feladat feléig!

Érdemes előre tervezni

Az időnk hatékony beosztása olyan skill, ami felnőtteknek is jól jön. Tanítsuk meg gyermekünknek már iskolás korában, hogy ne legyen vele problémája a későbbiekben. Választhatunk egy határidőnaplót, vagy akár online is vezethetünk naptárat a feladatainkról. A lényeg, hogy ne csak a határidőt írjuk fel, hanem naponta-kétnaponta jelöljünk ki egy rövid – 20-30 perces – idősávot, amikor az adott feladattal foglalkozunk. Így nem esünk abba a csapdába, hogy ha nem látjuk a határidőt, akkor úgy érezzük, ráérünk még szórakozni, hiszen nincs sürgető dolgunk.

Daniel Willingham, a Virginia Egyetem pszichológusa a feladatmegoldást kutatva azt javasolja, hogy mérjük fel, szerintünk mennyi idő szükséges a feladat elvégzéséhez, vagy a vizsgára való felkészüléshez és ennek a dupláját vezessük fel a tervezőnkbe. Ennek oka, hogy ha csak kis esély is van arra, hogy valami rosszul sül el, vagy betegség miatt ki kell hagynunk pár tanulásra szánt alkalmat, számoljunk vele, hogy legalább egy kis csúszás biztosan lesz a számításainkhoz képest.

A kisebb részfeladatok motiválnak a tanulásra!

Ha a feladat elsőre „túl nagy falatnak” tűnik, egyszerűen bontsuk le kisebb részfeladatokra! A részfeladatokon jól látszik, hogy a terv szerint haladunk-e a nagy feladattal, illetve minden apró siker motivál a folytatásra. Sokkal egyszerűbb „legyűrni” egy kihívást jelentő tananyagot, ha nem a nagy, jelentőségteljes vizsgát nézzük a hónap végén, hanem a kétnaponta esedékes, pár oldalas tananyagra koncentrálunk.

Ez a skill a munkahelyen is jól jöhet, főleg csoportos feladatok felosztásakor. Éppen ezért érdemes lehet kisebb csoportokban összeülni és átbeszélni különböző felosztási stratégiákat, amíg megtaláljuk a számunkra megfelelőt. Ha ugyanarra a vizsgára többen készülünk, az első közös alkalmat kezdhetjük a feladat részeinek átbeszélésével és a megfelelő teljesítéshez szükséges idő megsaccolásával.

Sokszor önmagunkat akadályozzuk

Ha rettegünk egy vizsgától, vagy a kudarc lehetőségétől, gyakran azért halogatjuk a tanulást, mert önbeteljesítő módon „elősegítjük” a rettegett negatív következményt. Ha úgy érezzük, nem sikerülhet a vizsga, akkor jó „kifogás” lehet a halogatás. Hiszen utólag mondhatjuk, hogy „azért nem sikerült, mert nem tanultunk eleget”. Ilyen helyzetekben segíthet, ha dolgozunk az önbizalmunkon. Beszélgethetünk a tanárainkkal, barátainkkal, vagy a szüleinkkel is a teljesítményünkről és az erősségeinkről. Önbizalmat adhat az egyéb területen szerzett sikerélmény, például egy csapatsport kipróbálása, vagy akár az agytréning. Agytréninggel ugyanis a tanuláshoz szükséges kulcs kognitív képességeket lehet fejleszteni. Ezen keresztül javulnak majd az osztályzatok minden tantárgyból, de olyan életterületeken is megmutatkozik a hatás, mint a kommunikáció, a barátkozás, vagy a zenetanulás. Az is hatékonyabbá teheti a tanulást, ha újfajta stratégiát alkalmazunk a feladat megközelítésekor, vagy kipróbálunk érdekes segédanyagokat, például tanulós kártyákat, vagy elme térképet készítünk.

Láthatjuk tehát, hogy a halogatás pszichológiája rendkívül összetett! A tanulás sokkal hatékonyabbá tehető a halogatás elkerülésével, azonban ehhez meg kell értenünk a halogatás hátterét. A felsorolt eszközökkel felvértezve úgy gondoljuk, nem lehet akadály semmilyen tananyag elsajátítása, biztossá válik a sikeres vizsga!