A mindennapos hiszti és az eseti dührohamok kezelése

A dührohamok, a köznyelvben „hisztinek” nevezett kiborulások a gyermek reakciói olyan helyzetekre, amelyek túl erős érzelmeket váltanak ki belőle. Az ilyen dührohamok kezelése akkor a leghatékonyabb, ha a szülő megérti a hiszti okát, a probléma forrását.

A gyermekek sok esetben egyszerűen nem rendelkeznek a heves érzelmi reakcióik levezetéséhez szükséges eszközökkel. Gyakran heves dühöt, frusztrációt, csalódottságot, meglepettséget vagy fáradtságot éreznek egy helyzetben, azonban ezt nem tudják hatékonyan kommunikálni a szülők, a körülöttük lévő felnőttek felé.

Az ilyen dührohamok kezelése előtt érdemes végiggondolni, hogy mi okozhatja a gyermek heves érzelmi reakcióját, milyen érzelmet élhet át a gyermek.

A legtöbb esetben nem feltétlenül szándékos, vagy irányított a gyermek viselkedése, amikor „hisztizik”. A dührohamok megjelenhetnek kiabálás, sírás, de agár agresszív viselkedés – a környező tárgyak, falak megütése, megrúgása, vagy akár a közelben lévő felnőttek megütése – formájában is. Amennyiben a gyermek azt tapasztalja, hogy a hiszti a leghatékonyabb módja a szülő figyelmének felkeltésére, megtanulja a hisztit a szülő befolyásolására használni. Éppen ezért érdemes figyelmen kívül hagyni, reakció nélkül végigvárni a gyermek dührohamát, amíg az nem fordul agresszióba. Ha azt látjuk, hogy a gyermek nyugtatni próbálja magát, vagy kompromisszumra jut és megoldást ajánl a helyzetre, esetleg megpróbálja megfogalmazni, hogy miért érzi kényelmetlenül magát, dicsérjük meg, ezzel erősítve a hisztinél hatékonyabb kommunikációs formákat.

A dührohamok kezelése során fontos, hogy a szülő higgadt maradjon a helyzetben, ne fokozza az amúgy is felfokozott érzelmeket!

Adjunk a gyermek kezébe hatékonyabb eszközöket!

Mivel a dührohamok többségének hátterében elégedetlenség, frusztráció húzódik meg, érdemes lehet a gyermeknek olyan módszereket tanítani, olyan eszközöket adni, amelyekkel hatékonyabban ki tudja fejezni magát a felnőttek irányába. Hasznos lehet érzelmekkel kapcsolatos szavakat, kifejezéseket tanulni, hogy el tudja mondani, mi bántja, miért nem érzi jól magát a helyzetben. Hasznos lehet azt is gyakorolni, hogy ha valamit, amire a szülő megkéri, nem szeretne megcsinálni a gyermek, akkor mindig próbáljon indoklást adni a nemleges válaszhoz.

Ha már kezd fokozódni az érzelmi állapot, érdemes lehet venni pár mély levegőt a gyermekkel közösen, illetve az is segíthet a gyermek megnyugtatásában, ha közösen elszámolunk tízig. Ezeket a módszereket később a gyermek önmaga megnyugtatására is használhatja, hasznos eszközökké válhatnak a repertoárjában. Amint észleljük, hogy a gyermek igyekszik használni a tanult módszereket, jutalmazzuk kedves szóval, közeledéssel, erősítsük meg benne az önnyugtatás, az érzelmek önálló feldolgozásának pozitív vonatkozásait!

Mindig hisztivel kezdődik a tanulás, egyszerűen nem lehet időben lefektetni!

A dührohamok kapcsolódhatnak a mindennapi élet bizonyos pontjaihoz, kellemetlen eseményeihez is. Sok családban gyakori a lefekvés előtti hiszti, vagy a házi feladat megoldását övező dührohamok problémája. Amennyiben tudjuk, hogy milyen események, milyen helyzetek váltják ki a heves érzelmeket, ezekre előre fel tudunk készülni szülőként. Amennyiben szoros napirendet alakítunk ki, tudjuk emlékeztetni a gyermeket, hogy hamarosan következik a tanulás, vagy a lefekvés ideje. Ez a rendszeresség segíthet a gyermeknek megküzdeni a kellemetlen érzésekkel, a felgyűlő frusztrációval. Az is segíthet, ha gyakrabban tartunk szünetet, játékos feladatokat építünk be a kellemetlen helyzet rutinjába. Ilyen lehet a tanulás közbeni kakaó vagy csokiszünet, vagy a lefekvés előtti esti mese, az esti fürdés közbeni játék.

A kellemetlen helyzetek heves elkerülése, az önkontroll alacsony szintje vagy hiánya akár komolyabb problémák jelenlétét is jelezheti, mint az ADHD, a szorongásos zavarok vagy a házi feladatot megnehezítő tanulási zavarok. Éppen ezért a rendszeres dührohamok kezelése szakember bevonását is szükségessé teheti! Központunkban egy komplex kognitív teszttel, Gibson-teszttel mérjük a kognitív készségeket. Ezáltal nem csak diagnózist adunk, de a probléma gyökerét keressük meg és személyre szabott fejlesztést javaslunk a dührohamok kezelésére.

Kiszakadás a hisztinek nevezett ördögi körből

Ha a gyermek azt érzékeli, hogy a dührohamok által mindig enged neki a szülő, vagy legalább felfigyel a problémára, akkor egyre gyakrabban fognak fellépni ezek a dührohamok a gyermek számára kellemetlen helyzetekben. A hiszti elkerülését azonban nem fogja a gyermek „győzelemként” megélni, hiszen nagy eséllyel csak a szülő figyelt fel rá, hogy a gyermek milyen helyzetekben szokott hisztizni, a gyermek nem számít a rátörő dührohamra. Éppen ezért a leghatékonyabb módja a hisztinek nevezett ördögi körből való kiszakadásnak a dührohamok megelőzése.

Amennyiben erre nincs lehetőség, mindig próbáljuk lenyugtatni a tomboló gyermeket, ne próbáljunk vele egyezkedni, amíg érzelmileg nem nyitott a kommunikációra. Az is segít a gyermek nyugalmi állapotának visszaállításában, ha a szülő nyugodt marad a helyzetben, példát mutat a gyermeknek. Emellett a nyugodt szülő mellett a gyermek is nagyobb biztonságban érzi magát, ezért előbb utóbb meg fog nyugodni. A biztonság megteremtése érdekében olyan esetekben, amikor felemeljük a hangunkat, érdemes elmagyarázni a gyermeknek, hogy néha a szülők is túl sok, túl heves érzelmeket élnek meg és rosszul fejezik ki magukat. Szintén érdemes kiemelni, hogy akkor is szeretjük a gyermeket, amikor rosszul viselkedik, vagy dühösek vagyunk rá, hiszen ez is növeli a bizalmat és a biztonságérzetet. A gyermekek ráadásul szüleik viselkedéséből is sokat tanulnak, mintákat, mentális sablonokat „készítenek”, ezért az is fontos, hogy a szülő kontrollálni tudja a heves érzelmeket, szorult helyzetben a gyermek jelenlétében mindig tudjon higgadtan reagálni.