Mi az ADHD? Hogyan ismerhető fel?

Minden gyermekben van feledékenység, előfordul, hogy figyelmetlen, ideges, izeg-mozog és kissé impulzív, türelmetlenül viselkedik. Ez volna az ADD vagy ADHD? „Mikor működik a gyermekem normálisan, mint aféle gyerek, és mikor kezdjek már el gyanakodni, hogy valami nem stimmel?” – teszi fel a kérdést sok szülő manapság…

Az ADD (Attention Deficit Disorder) vagy figyelemzavar illetve az ADHD (Attention Deficit and Hyperactivity Disorder) azaz hiperaktivitással is járó viselkedési jellegzetesség egy olyan állapot, amelyben hosszú évek óta tart a figyelmetlenség, impulzív viselkedés, és változó mértékben van jelen a hiperaktivitás. Ezek a jellemzők egyébként mind normális humán tulajdonságok. Időnként mindannyian feledékenyek, figyelmetlenek vagyunk, idegesek leszünk, izgünk-mozgunk és kissé impulzívan, türelmetlenül szervezzük viselkedésünket. „Az ADD nem ezen viselkedésjellemzőknek a megjelenése, hanem ezeknek túlzottan intenzív megjelenési formája. Az ADD-vel élő személyek túláradó mértékben bírnak ezen jellegzetességekkel.” (Dr. Russell Griffiths)

Az ADD és az ADHD tünetei

Az ADD gyakran kapcsolódik össze más tünetekkel is, mint az alacsony önértékelés, depresszió és állandó kudarcérzet az alulteljesítés miatt. Ha az ADD-vel vagy ADHD-val élő személy jobb agyféltekéje alulenergizált, nincs depresszió, de ha a bal kortex gyenge, hangulatingadozás és jelentős ingerlékenység, irritábilitás van jelen.

A stresszes helyzetek, az allergiák, az aszthma, a cukorbetegség, látási-hallási problémák, vashiányos állapotok, az ólomfelhalmozódás vagy a pajzsmirigy problémák mind okozhatnak olyan tüneteket, amelyek kísértetiesen hasonlítanak az ADD-re vagy ADHD-ra. Azonban neurológiai bizonyítékok nyomán egyértelműen kijelenthetjük: a „rossz” nevelés, a lustaság, az alulmotiváltság vagy az alacsony intelligencia sohasem okai a figyelemzavarnak.

ADD vagy ADHD kialakulásának okai

Az ADHD-vel kapcsolatosan a kutatók figyelme leginkább a prefrontális lebeny tanulmányozására irányul. Az ADD-vel és ADHD-val élők esetében a kortex frontális területe sokkal nehezebben használja fel a glükózt (vércukor), illetve a véráramlás minősége ezen a területen sokkal rosszabb, mint az ADD / ADHD nélkül élő személyek  esetében. A frontális kortex impulzus-kontrollt végez, ez a terület kezdeményezi a viselkedéseket illetve irányítja a munkamemóriát. Amikor ez alulműködik, akkor az irreleváns ingerek kiszűrése csökken, és az illető minden részletre odafigyel. Ez a motivációs rendszer alacsony szabályozásához vezet, és nagyon nehézzé válik a feladatokban maradás külső jutalmak nélkül. A hétköznapi házi feladatok során a megfelelő stimuláció hiánya miatt kicsi a fenntartott figyelem, és általában inkonzisztens, hullámzó az iskolai teljesítmény. A tanulók egyszerű feladatok esetén sok hibát véthetnek, ugyanakkor számukra stimulálóbb, közben igen nehéz kihívások esetén keményen és jól teljesítenek. Az unalom igen jellemző tulajdonság ADHD esetén, de valójában a fenntartott figyelem gyengeségével állunk szemben, amikor a feladat nem izgalmas vagy különleges.

A népesség 20 százaléka küzd ADD-vel vagy ADHD-val és az ADD-vel vagy ADHD-val élő gyermekek szüleinek körülbelül 30 százaléka küzd ugyanezzel a rendellenességgel. A nevelési nehézségek vagy nehéz élethelyzetek sokat ronthatnak a figyelmi összetevőkön, és súlyosbíthatják a tanulási nehézségeket, de nem okai a jelzett kórképnek.

Fejleszthető a figyelem? Van kiút az ADD-ből és az ADHD-ból?

A jó hír az, hogy idegtudományi kutatások alapján kijelenthetjük: mind ADD, mind ADHD esetén a különféle figyelemi típusok olyan kulcs kognitív képességek, amelyeket nagyon jelentős mértékben fejleszteni lehet.

Persze nem mindegy, hogyan! A legtöbb ADHD-re szakosodott iskolában leszedik a színes képeket, csökkentik az iskolai munka mértékét vagy csendes külön szobákba teszik az ADHD-vel élő tanulókat. Ez kétségtelenül időlegesen, átmeneti ideig javítja a teljesítményt, de hosszútávon nem fejleszti a figyelmi klasztert.  Olyan ez, mintha úgy kezelnénk a gyenge látást, hogy felolvasunk a szerettünknek, ahelyett, hogy szemüveget íratnánk vagy műtétet végeztetnénk. A jövőt ezek a megoldások nem szolgálják.

Hogyan fejlesszük tehát a figyelmet? Az idegtudományi vizsgálatok azt igazolják, hogy az agy alulaktivált régióinak célzott stimulációjával – ez esetben a figyelmetlenséget és figyelmi zavarokat okozó prefrontális kortex edzésével jelentősen javíthatjuk a figyelmi aspektusokat.

Ezért a helyes megközelítés pontosan a könnyítések, a felmentések kerülése. Hiszen nem arról van szó. hogy az illető nem figyel. Figyel, ráadásul minden környezeti ingert begyűjt! A figyelem éppen akkor fejlődik a legjobban, amikor a személy olyan feladatot végez, ami nagy figyelmet igényel tőle, ugyanakkor strukturált módon figyelemelterelő ingereket (disztraktorokat) is kap. A jól megtervezett intenzitás, illetve a jól strukturált disztraktorok adják az alapját a legnívósabb kognitív programnak, amely átütő módon fejleszti a figyelmet. (Ellentétben a biofeedback-kel vagy a neurofeedback-kel, amelyek egyszerűen az alulaktivált agyhullámokat ébresztgetik, de hatásuk pár hét után elmúlik.) A kognitív tréning agyi struktúrákat változtat meg maradandó módon, amelynek következtében nagymértékben megerősödnek a kognitív funkciók.

A GEM Tanulási Központban alkalmazott BrainRx program megközelítése tehát egy aktív és nem egy passzív megközelítés – mint ahogyan a diéta vagy a testgyakorlatok is fejlesztik az egészséget és a kondíciót. Az ADHD-vel élő személyek megérdemlik azt a lehetőséget, hogy legyőzzék a rájuk áradó disztraktív ingerek áradatát, hogy szelektív figyelmük megerősödjön, és legyőzhessék azokat a korlátokat, amelyet ez az agyi rendellenesség okoz. A megfelelő és intenzív tréning, nem pedig a feléjük történő kompenzációk jelentik ezt a nagy lehetőséget!

John F Kennedy, Amerika 35. elnöke is figyelemzavarral élt, de Steve Jobs, Bill Gates, Jim Carrey és Jack Nicholson is ADHD-s volt.

Dr Bohács Krisztina PhD
szakmai vezető