Intelligencia kutatás

The Glennwood State School

A pszichológia egyik nagyon régi vitája arról szól, hogy az intelligencia, vagyis a logikai-gondolkodási képességek fejlődésére az örökölt gének vagy a környezeti tényezők vannak-e nagyobb hatással.  Bár ez a kérdés lassan száz éve foglalkoztatja a pszichológusokat, úgy tűnik, a mérleg még mindig nagyon erősen mozdul el a genetika felé. Magyarországon legalábbis mindenképpen. Anélkül, hogy a kérdésben konkrétan állást foglalnánk, a következő sorozatunkban kifejezetten olyan kutatásokat mutatunk be, amelyek rendkívül világosan ennek épp az ellenkezőjét bizonyítják. Az első ilyen jellegű kutatást még a harmincas években, Amerikában végezte H.M. Skeels, amely a tudománytörténetbe a „The Glennwood State School” néven vonult be. A kutatás eredményei akkoriban az amerikai pszichológusok körében valóságos hisztériát keltettek, hiszen annyira világosan bizonyították azt, hogy a genetikai öröklés mennyire nem minden. A projekt arról szólt, hogy egy helyi túlzsúfolt és súlyos szakember hiánnyal küszködő árvaházból 13, átlagosan 19 hónapos kisbabát átvittek a Glennwood-i Állami Iskola egyik részlegébe, ahol enyhe értelmi zavarokkal küzdő felnőtt nők gondjaira bízták őket. Mindegyik babát egy nő gondozásába adták. Az árvaházban 12 másik hasonló korú kisgyermek maradt, akik a kontrollcsoportot alkották. A Glennwood-i  iskolába vitt gyermekeket ráadásul Skeels inkább a gyengébben funkcionáló gyermekek közül válogatta ki, hiszen az ő átlagos IQ-juk 64 volt, míg az árvaházban maradóké 87. A Glennwood-i iskolában a kisgyermekeket tágas, nyitott szobákban helyezték el az idősebb és aránylag okosabb nőkkel együtt. A pótanyák szeretetteljes öleléssel halmozták el őket, sokat játszottak velük, beszéltek hozzájuk, kivitték őket a szabadba. A nőket arra is megtanították, hogyan tudják a kicsiket intellektuálisan stimulálni, s hogyan tudják segíteni a beszéd elsajátításában. Mintegy 18 hónap elteltével az eredmények megrázóak lettek. A pótanyáknál elhelyezett gyermekek intelligenciája ugyanis ez idő alatt 29 ponttal nőtt. Két és fél évvel később újabb vizsgálat következett. Ez azt bizonyította, hogy a 13 kisgyermek átlagos IQ-ja már 101 pont volt, s közülük 11-et sikerült örökbe adni.  Az árvaházban maradt csoport átlagos IQ-ja ugyanakkor 66 pont volt, vagyis nem hogy nem nőtt, hanem 21 pontot még romlott is. De az IQ növekedésnél is érdekesebb az, hogy ezeknek a gyermekeknek a későbbiekben az életminősége hogyan alakult. Jó néhány évvel később ugyanis, az immáron a korai felnőttkorba lépő korábbi gyermekeket újra megnézték, s azt találták, hogy míg a pótanyákkal felnőtt, s intellektuálisan stimulált kísérleti csoport tagjai produktív, aktív felnőttekké váltak, addig a kontrollcsoport túlnyomó többsége intézetben élő értelmi fogyatékosként élt.

 

Miért lesz az emberiség egyre okosabb..?

Az emberek IQ-eredményei évről évre jobbak, s összességében egy évszázada immáron folyamatosan okosabbak leszünk. Egy nemrégiben elkészült átfogó tanulmány annak próbált utána járni, hogy mitől leszünk egyre eszesebbek…

Már régóta felfigyeltek a kutatók arra, hogy a lakosság átlagos intelligencia kvóciense (IQ) folyamatosan nő. Egy 50 évvel ezelőtt született gyermek még egészen biztosan nem tudta olyan jól megoldani az intelligencia teszt feladatait, mint egy napjainkban született. A bécsi egyetem két kutatójának nemrégiben megjelent átfogó tanulmánya mindezt számszerűsíteni is megpróbálta. Ez a hatalmas kutatás 1909 és 2013 között 31 országból 4 millió résztvevő adatait dolgozta fel. Ezek szerint az elmúlt mintegy száz évben az emberiség intelligenciája évtizedenként 3 ponttal nőtt. Az Egyesült Államokban például 1931 és 1972 között a gyerekek IQ-ja 10 ponttal emelkedett.

A bécsi kutatók elemzése azonban arra is rámutatott, hogy a fejlődés sem térben, sem időben nem volt egyenletes, ráadásul az intelligencia egyes területeit másképp érintette. Ez utóbbi vonatkozásában a legmasszívabb növekedést a logika és az absztrakció területén, vagyis a fluid intelligencia területén mérték, míg a megszerzett tudást és ismereteket mérő kristályos intelligencia növekedése sokkal szerényebb volt. Ez utóbbi területen 2013-ban csak 20 ponttal voltak jobbak a résztvevők, mint 1910-ben. A kutatók szerint a fluid intelligencia erőteljesebb növekedésének hátterében egyértelműen a hétköznapi élet folyamatos, de az elmúlt évtizedekben tapasztalt rendkívüli technológiai fejlődése áll. A pénzügyek intézése, a hivatali ügyek, a szórakoztatóipar, az átlagember által is használt online rendszerek (pl. levelezés, közösségi oldalak stb) mind egyre komolyabb logikai és absztrakciós készséget igényelnek, ami az IQ tesztek eredményekben is megjelenik.

Emellett ugyanakkor a növekedés időbeli eloszlása is érdekes. Míg az évszázad első évtizedeiben a növekedés nagyon erőteljes volt, addig a II. világháború ideje alatt rendkívül lelassult, sőt megállt. Ezt követően megint intenzív növekedésnek indult, ám ez a növekedés az utóbbi évtizedekben újra lelassult. A kutatók véleménye szerint ebben a vonatkozásban nem a genetikai, hanem a környezeti hatások a meghatározóak. Jelentős részben az egyre minőségibb táplálkozás, oktatás és egészségügyi ellátás a meghatározó faktor. A kutatók megjegyzik ugyanakkor azt is, hogy a környezet az emberek kognitív képességeire legalább ilyen erőteljes hatással van. Vagyis akkor is jelentősen fejlődnek, ha a magasabb szintű kognitív működést a környezet egyrészről elvárja, másrészről pedig értékeli. Ugyanakkor azt is látni, hogy a jobb életkörülmények elérése egy szint után már nem segíti elő a kognitív fejlődést. „A jobb étkezéstől egy idő után az emberek már nem okosabbak, hanem kövérebbek lesznek…” – mondja viccesen az egyik kutató.

Az intelligencia fejlődésének földrajzi eloszlása is érdekes. Míg a nyugati országokban a fejlődés inkább volt lassabb és egyenletesebb, addig Ázsiában például az ötvenes-hatvanas években lehetett rendkívüli növekedést látni, de Afrika egyes országaiban, például Kenyában is voltak kiemelkedő időszakok, amikor a lakosság IQ-ja évente 1,8 ponttal nőtt.

A bécsi kutatók fent bemutatott tanulmánya is erőteljesen támasztja alá azt a tézisünket, hogy az intelligencia nem egy lezárt valóság, hanem folyamatosan alakul és változik, alkalmazkodik a körüllévő világhoz, az elvárásokhoz. Ha használjuk és dolgoztatjuk, erősödik, s fejlődik, ha nem használjuk, elgyengül.

(A www.spiegel.de/wissenschaft cikke alapján)

 
Levél küldése Facebook

+36 30 848 9189
+36 30 826 6515

1106 Budapest,
Örs vezér tere 25/A.